SOPRON KÖRNYÉKÉNEK CSÍPŐSZŰNYOG FAUNÁJA

(Diptera: Culicidae)

TÓTH SÁNDOR


ABSTRACT: (The mosquito fauna (Diptera: Culicidae) in the area of Sopron) – The Culicidae collected in the Sopron are elaborated. To the occurrence of 62,5% of the Hungarian fauna is proved to exist in the area. The fauna is less rich in rare elements: Aedes communis (DE GEER, 1776), Aedes leucomelas (MEIGEN, 1804), Aedes refiki MEDSCHID, 1928, Anopheles hyrcanus (PALLAS, 1771), Culiseta morsitans (THEOBALD, 1901), Uranotaenia unguiculata EDWARDS, 1913.

Bevezetés

Sopron csípőszúnyog (Culicidae) faunájára vonatkozó első adatok még a múlt századból származnak. A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend soproni katolikus főgimnáziumának egyik tanára 1878-ban névtelenül közölte a Sopronban (a Soproni-hegységben és a hozzá kapcsolódó Balfi-dombságon, valamint a Fertőn) az előző években gyűjtött kétszárnyú (Diptera) anyagának adatait (FÁSZL 1878). A szükséges kritikával kezelendő, de mindmáig forrásértékű tanulmányban az alábbi 5 Culicidae faj említése található meg (zárójelben az ál- tala alkalmazott megjegyzés).

Culex annulatus Schrk. = Culiseta annulata Schrk. („Tómalmok, Fertő”)
Culex annulipes Mg. = Aedes annulipes Meig. („Közönséges”) Culex nemorosus Mg. = Aedes communis Deg. („Mindenütt”) Culex pipiens L. („Egész nyáron át”)
Culex ciliaris L. = Aedes cinereus Meig. („Mint az előbbi”)

A Fászl István által közölt fajok közül csupán az Aedes communis kimutatása bizonytalan. Utólag már nem lehet kideríteni, melyik fajt értette alatta a szerző. Elképzelhető, hogy a szin- te mindenfelé gyakori gyötrő szúnyogról (Aedes vexans) lehet szó.

Fászl adatai találhatók meg a 19. század végének nagy összefoglaló faunisztikai munkájá- ban, a Fauna Regni Hungariae-ban (THALHAMMER 1900) is. Kivétel a Culex pipiens, mely- nek a kötetben nincsenek konkrét lelohelyei, csak a szokásos „Communis” megjegyzést fűz- te hozzá a szerző.

Mindössze néhány évvel később jelent meg a hazai szúnyogfélék szervezeti felépítését, életmódját, valamint rendszertani ismertetését leíró munka (KERTÉSZ 1904). Ebben a Fauna Regni Hungariae-ra hivatkozva, a Culex pipiens kivételével ugyancsak megtalálhatók a fen- ti fajok adatai. Új adatként említi a szerző a Culex dorsalis (= Aedes dorsalis) adatát Balfról. A vizsgált területre vonatkozó újabb csípőszúnyog adatok csak egy fél évszázad elteltével bukkannak fel az irodalomban. Mihályi Ferenc a budapesti Természettudományi Múzeum gyűjteményének revíziós feldolgozása kapcsán készült dolgozata (MIHÁLYI 1959b) konkrét gyűjtőhelyeket ugyan nem tartalmaz, de a szerző által a hazai fajokról közölt elterjedési térképekből kigyűjthető a Sopron térségéből származó alábbi 13 szúnyogfaj: Aedes cantans,

Aedes cataphylla, Aedes cinereus, Aedes dorsalis, Aedes flavescens, Aedes leucomelas, Aedes rusticus, Aedes sticticus, Aedes vexans, Anopheles maculipennis, Culex pipiens, Culex territans, Mansonia richiardii.

Még két, soproni adatokat is tartalmazó publikációról kell megemlékezni. Az első kizáró- lag a mocsári szúnyog (Mansonia richiardii) hazai elterjedésével foglalkozik (TÓTH 1991). Ebben a fajnak a következo lelőhelyei találhatók: Bécsi-domb, Fáber-rét, Fertő, Fertőrákos, Kis-tómalom, Lővérek, Sopron, Tómalom. További adatok birtokába jutottunk a Fertő-Han- ság Nemzeti Park kutatása során, elsősorban a Fertő és a Balfi-dombság területéről (TÓTH 2002).

A szerzo az 1970-es évek közepétől, „Az Alpokalja természeti képe” program keretében végzett dipterológiai kutatásokat Sopron környékén. A vizsgálatok során azonban – egyéb Dipterák mellett – csak kisebb mértékben foglalkozott csípőszúnyogokkal. Hosszabb szünet után, 1995-ben, a lárvák elleni biológiai védekezés előkészítését célzó tenyészőhely-felmé- rés hozott jelentős előrehaladást a témában. Az utóbbi kiterjedt a Soproni-hegységre, a Sop- roni-medencére, a Balfi-dombságra és a Fertő délnyugati részére is
(1. ábra).

 

1. ábra: Sopron térségének jelenleg nyilvántartott csípőszúnyog-tenyészőhelyei

A téma keretébe tartozó területen Koncz Ágnes Sopronban, az 1970-es évek vége felé, a szúnyogirtással összefüggésben végzett culicidológiai vizsgálatokat, Szabó János Barna pe- dig szintén ez ido tájt a Ferto-tavi Kutatóállomás épületének közelében gyujtött Malaise- csapdával csíposzúnyogokat. A szúnyogirtás hatásvizsgálatával kapcsolatban végez gyujté- seket Varga Ferenc. Publikáció azonban egyikük eredményeirol sem jelent meg. Természe- tesen nem zárható ki, hogy elvétve mások is gyujtöttek a területen szúnyogokat, csak éppen nem tudunk róla.

Anyag és módszer

A vizsgálat során többnyire a már korábban más területeken végzett, hasonló jellegu munkában jól bevált eszközöket és módszereket alkalmaztuk. A lárvák gyujtése suru szövésu molnárszita-szövetbol készült vízi hálóval folyt. A gyujtött lárvák egy része konzerválás végett közvetlenül alkoholba került. A mintákból lehetoség szerint minél többet (a bábokat minden esetben) kinevelés céljából élve történo hazaszállítás után a kikelésig laboratóriumban tartottuk. Az imágók gyujtése a célra átalakított, tüll anyagból készült lepkehálóval történt.

Eredmények

A kutatás folyamán végzett szisztematikus terepbejárások során nagyjából sikerült tisztázni, melyek a lárvák fejlo- dése szempontjából alkalmas tenyészohelyek. Az állandó tenyészohelyek mellett Sopron térségében is találhatók a csapadék mennyisége szerint nagymértékben változó, többnyire ún. potenciális tenyészohelyek. Aszályos években ezek szinte soha nem kerülnek víz alá, vagy ha esetenként mégis, akkor a víz rendszerint eltunik belolük, mielott a szúnyoglárvák kifejlodhetnének. Ilyenek, pl. a Nagy-Tómalom alatt húzódó, Kohídtelepig elnyúló, csapadékosabb években jelentosebb mennyiségu szúnyogot termelo sásos, részben zsombékos terület, mely azonban az elmúlt évek- ben, valamint jelenleg is szinte teljesen száraz. Jelentosebb tenyészohelyek alakulhatnak ki egyes években, a tégla- gyári agyaggödrökben.

Az alábbiakban Sopron és térségének valamennyi olyan tenyészohelyét (a faodvak esetében a megfelelo terüle- tet) felsoroljuk, ahol a kutatás során legalább egy csíposzúnyog faj lárvája elofordult. Függetlenül attól, hogy a vi- zes élohely idoközben teljesen megszunt vagy az utóbbi években a szárazság miatt nincs benne tenyészés. A lista a tenyészohelyek szukszavú jellemzése mellett, tartalmazza az onnan kimutatott fajokat is.

1. Ágfalvi-erdő (Ágfalva): Jelentősebb vizes élőhelyet nem sikerült találni, csupán kisebb erdei tömpölyben és dago- nyában (Aedes cinereus, Aedes sticticus, Anopheles maculipennis, Culex pipiens, Culiseta annulata), valamint dendrotelmában (Aedes geniculatus, Anopheles plumbeus) fordultak elő csípőszúnyog lárvák. Nem jelentős tenyészőhely.

2. Balffürdő (Balf): A fürdo körüli kisebb szivárgó forrásokból helyenként kialakuló tocsogók vagy az időjárástól függően keletkező csapadékvizes pocsolyák szolgálnak tenyészőhelyül (Aedes annulipes, Aedes sticticus, Aedes vexans, Anopheles claviger, Anopheles maculipennis, Culex pipiens). Kisebb jelentőségű tenyészőhely. Az időnként esetleg na- gyobb egyedszámban fejlődő Aedes fajoknak is legfeljebb alárendelt szerepe lehet a helyi szúnyogártalomban.

3. Balfi-nádastó (Sopron): A Sopronból Balfra vezető műút mellett, az út és a Balfi-parkerdő közötti völgyben, csapadékos években, vizes (sásos, nádas) élőhely alakul ki. Olyankor a vizesárokban szitakötő lárvák is élnek, a ná- das, valamint a sásos sekély vizében pedig csípőszúnyog lárvák fejlődnek (Aedes annulipes, Aedes cataphylla, Aedes cinereus, Aedes vexans, Anopheles claviger, Culex pipiens). Kisebb jelentőségű tenyészőhely. Száraz időjárású években legfeljebb tél végén, kora tavasszal van benne kevés víz.

4. Béka-tó (Sopron): A soproni kemping területén található, a Gida-patakon kiépített, mindössze kb. 10 m átmé- rőjű kis tavacska. Fák által erősen árnyékolt, növényzete gyér, szúnyoglárvák tenyészésére kevésbé alkalmas. Kora tavasszal kevés Aedes cantans, nyáron pedig a parti gyér sás és fűfélék védelmében néhány Anopheles maculipennis, valamint Culex pipiens lárva volt benne található. A szúnyogártalomban nem játszik szerepet.

5. Brandmajori-tó (Sopron): Közvetlenül Brandmajor mellett, a Gida-patakon, valószínűleg mesterségesen ki- mélyített, néhány tíz négyzetméter nagyságú, állandóvizu tavacskák, viszonylag mély nyíltvízzel és kevés hínárnö- vényzettel. Főleg a parti, növényzetben gazdagabb és sekély szegélyükben fejlődik esetenként nagyobb számban szúnyoglárva (Aedes annulipes, Aedes sticticus, Aedes vexans, továbbá Anopheles maculipennis és Culex modestus. A jelek szerint azonban, minden bizonnyal csak elenyésző egyedszámban, de él itt a Mansonia richiardii is. Erre egyelőre csak az a jel utal, hogy előkerült a tó partján néhány hím egyed is. A két tó egy nagyobb kiterjedésű vize- nyős, nádas-sásos, területen fekszik, mely csapadékos években szintén jelentős szúnyogtenyésző hely lehet.

6. Brennbergi-tározó (Sopron): Görbehalom mellett, a Rák-patakon kialakított több hektáros tározó, mélyebb részein nyíltvízzel, parti szegélyében kevés sásfélével és hínárvegetációval. Csak a patak befolyása körüli sekélyebb részen található kiterjedtebb nádas-gyékényes, részben zsombékos, mocsaras terület. Elsősorban itt fejlődnek kisebb egyedszámban szúnyoglárvák (Aedes cantans, Aedes cataphylla, Aedes rusticus, Anopheles claviger, Anopheles maculipennis, Culex modestus, Culex pipiens, Culex territans, Culiseta annulata). Jelentősebb szúnyogártalmat leg- feljebb a Culex modestus okozhat a tározónál, főleg nyár derekától őszig. Egyelőre nem sikerült eldönteni, hogy az élőhelyen tenyészik-e a Mansonia richiardii, mert a faj lárvája a víztérből még nem került elő.

7. Dudlesz-erdő (Sopron): Jelentősebb vizes élőhelyet nem találtam a területen, csupán egy dagonyában, vala-

mint egy kisebb, szivárgó forrás melletti tocsogóban került elő kevés lárva (Aedes cinereus, Aedes vexans, Culex pipiens, Culiseta annulata).

8. Fáber-rét (Sopron): A nagy kiterjedésű erdei tisztás több pontjának lapályos részein alakulnak ki kisebb, né- hány négyzetméteres vizes élőhelyek, melyek részben szivárgó forrásokból, részben a csapadékból táplálkoznak. Faunájuk viszonylag változatos (Aedes cantans, Aedes cataphylla, Aedes cinereus, Aedes excrucians, Aedes rusticus, Aedes sticticus, Aedes vexans, Anopheles claviger, Anopheles maculipennis, Culex pipiens, Culiseta annulata, Culiseta morsitans). A felsoroltakon kívül előkerült két odúlakó szúnyogunk (Aedes geniculatus, Anopheles plumbeus) lárvája is. Érdekes, hogy egyes években a Fáber-rétet is nagy számban ellepik a mocsári szú- nyog (Mansonia richiardii) a feltételezések szerint a Fertőről elvándorolt nőstényei.

9. Fehér Dániel-forrás (Sopron): Görbehalom mellett, a Rák-patak medrének oldalában fakadó viszonylag bővi- zű forrás, melynek előterében a patak kisvize idején általában képződik egy állóvízjellegű rész. Ebben ritkán megje- lennek az Anopheles claviger, valamint a Culex territans néhány lárvája mellett esetenként valószínűleg más fajok is.

10. Feneketlen-tó (Sopron): Brennbergbánya belterületén, feltehetően egykori agyagbánya-gödörben keletkezett kisebb, mintegy 80-100 négyzetméter felületű víz, felszíne rendszerint csaknem teljesen fedett békalencsével. Vizé- ben kevés Anopheles claviger, Anopheles maculipennis, Culiseta annulata, Culiseta morsitans és nyár végén vi- szonylag sok Culex pipiens lárva fejlődik. A szúnyogártalomban nincs szerepe.

11. Fertő (Sopron): A Fertő hazai részének Culicidae faunáját korábban részletesen nem vizsgálták. Fajösszeté- tele többé-kevésbé megegyezik a hozzá hasonló élőhelyekével. Az bizonyos, hogy tömegesen tenyészik benne a mo- csári szúnyog (Mansonia richiardii), mely Sopronban is a szúnyogártalom egyik fő okozója. Ezért jogos lehet az a feltételezés, hogy a városban csípő mocsári szúnyogok legalábbis részben a Fertőről származnak. A település lég- vonalban mintegy 7 km-nyire van a Fertőtől. Azt pontosan nem tudjuk, hogy a nőstény szúnyogok képesek-e ilyen nagy távolságot megtenni, de a feltételezést alátámasztja az, hogy a faj egyike a migrációra hajlamos szúnyogok- nak, továbbá Sopronban, illetőleg a város közvetlen környékén nincs olyan Mansonia tenyészőhely, aminek popu- lációja ilyen jelentős szúnyogártalmat okozhatna. Az eddigi tapasztalatok szerint a Kis- és a Nagy-Tómalomban nem fejlődik a faj olyan tömegben. A Fertőről eddig a következő fajok előfordulásáról tudunk: Aedes annulipes, Aedes caspius, Aedes cinereus, Aedes communis, Aedes dorsalis, Aedes excrucians, Aedes flavescens, Aedes leucomelas, Aedes rossicus, Aedes sticticus, Aedes vexans, Anopheles atroparvus, Anopheles claviger, Anopheles hyrcanus, Anopheles maculipennis, Anopheles messeae, Culex modestus, Culex pipiens, Culex territans, Culiseta annulata, Culiseta morsitans, Mansonia richiardii, Uranotaenia unguiculata.

12. Gida-patak (Sopron): A Soproni-hegységben, a Zichy-réten eredő kisvízfolyásnak a kemping utáni szakaszán, a Harkai-fennsík nyugati lapályos részein találhatók csapadékos időben kisebb-nagyobb sásos, tocsogók. Ezekben rendszerint megjelennek a Culex pipiens, a Culiseta annulata, ritkábban az Aedes cinereus és az Aedes vexans lárvái.

13. Harkai-tó (Sopron): A Harkai-fennsík déli részén található, csapadékos időben korábban kisebb mocsár jel- legű vizes élőhely volt. Régebbi turistatérképen tóként jelölték. Faunáját részletesebben nem ismerjük. Egy alka- lommal három faj (Anopheles maculipennis, Culex pipiens, Culiseta annulata) árvája került elő a tenyészőhelyen.

14. Hermesi-tó (Sopron): A Rák-patak felső szakaszán, Brennbergbánya közelében gáttal létrehozott, mintegy

2-300 négyzetméter nagyságú tározó, illetve a gát alatt még egy-két egészen kicsi tavacska, kevés növényzettel. Mi- vel halak is élnek benne, szúnyoglárvák fejlődésére kevésbé alkalmas. Faunája hasonlít a „Feneketlen”-tóéhoz (Anopheles claviger, Anopheles maculipennis, Culex pipiens Culiseta annulata, Culiseta morsitans).

15. Jereván-tó (Sopron): Sopron Jereván városrészében mesterségesen kialakított, kb. fél hektár nagyságú tó, szegényes vegetációval, szúnyoglárvák tenyészésére nem kedvező. Alkalmilag Anopheles maculipennis, Culiseta annulata és Culex pipiens lárvák fejlődnek benne.

16. Kecske-patak (Magyarfalva): A kisvízfolyás völgyének elsősorban a Harka közelében kiszélesedő lapályos részén alakul ki csapadékos időben csípőszúnyog tenyészőhely, melyben alkalmilag néhány faj (Aedes annulipes, Aedes cinereus, Culex pipiens) lárvái fejlődnek.

17. Kis-Tómalom (Sopron): A tenyészőhely Soprontól ÉK-re, mintegy 4 km-nyire található a Tómalom üdülőterü- let közvetlen szomszédságában. Mélyebb része horgászat céljára szolgáló nyíltvíz, a part menti sekélyebb szegélye nád- dal, gyékénnyel és sásfélékkel, valamint hínárvegetációval sűrűn benőtt. Elsősorban itt, valamint csapadékos időben a tó fölötti lapályos terület mocsárrétjén fejlődnek különböző szúnyogfajok (Aedes annulipes, Aedes cantans, Aedes cinereus, Aedes excrucians, Aedes rusticus, Aedes sticticus, Aedes vexans, Anopheles claviger, Anopheles maculi- pennis, Culex modestus, Culex pipiens, Culex territans, Culiseta annulata, Culiseta morsitans, Mansonia richiardii). Összességében is jelentős szúnyogtenyésző hely, a mocsári szúnyog egyik jellemző szaporodó helye.

18. Kovács-patak (Sopron): A Brennbergi-völgy kisvízfolyása, mely Görbehalom közelében torkollik a Rák-pa- takba. Lassan áramló szakaszain csupán az Anopheles claviger, valamint a Culex territans lárvája került elő.

19. Kőhíd-dűlő (Fertőrákos): A Nagy-Tómalomtól északra elterülő, csapadékosabb években valószínűleg jelen-

tős mennyiségű szúnyogot termelő nádas, sásos, részben zsombékos terület. Faunáját behatóbban nem vizsgáltuk,

csak imágókat (Aedes cantans, Aedes annulipes, Aedes vexans) gyűjtöttünk a területen.

20. Kőhídtelep (Sopron): Kőhídtelep és Fertőrákos között húzódik a Liget-patak völgye, mely szervesen össze- függ a jellegében is azonos előző területtel. Faunáját nem vizsgáltuk, valószínűleg megegyezik az előzőével.

21. Nagy-Tómalom (Sopron): A Kis-Tómalomtól északra található, attól lényegesen nagyobb, fürdőzésre is szol- gáló állóvíz. Szúnyoglárvák tenyészésére elsősorban a sekélyebb, dús vegetációjú déli része alkalmas. A nyílt víz hínárnövényzettel elzárt parti sávjában csak Anopheles fajok, a Culex modestus és a Culex territans, illetőleg főleg a gyékénnyel benőtt részeken a mocsári szúnyog (Mansonia richiardii) lárvái fejlődnek. Fajösszetétele lényegében megegyezik a Kis-Tómaloméval.

22. Szalamandra-forrás (Sopron): A Szalamandra-tó fölött húzódó völgyben (Tacsi-árok felső szakasza) faka- dó forrás környékén található sásos, tocsogós, sekély vizek szolgálnak, egyéb vízi szervezetek mellett, néhány csí- pőszúnyog faj (Aedes cinereus, Aedes communis, Aedes refiki, Anopheles claviger, Anopheles maculipennis) lárvá- inak élőhelyéül is.

23. Szalamandra-tó (Sopron): Bánfalva mellett, a Tacsi-árokban mesterségesen létrehozott kettős-tó, melynek az alsó (északi) nagyobb medencéje horgászvíz, szegényes partszegélyi növényzettel, de jelentősebb hínárvegetáci- óval. Szúnyoglárvák, már csak a halak miatt is kis számban élnek benne. A kisebb déli medence sekély, mocsaras része korábban jelentős szúnyoglárva tenyészőhely volt, ahol viszonylag sok faj (Aedes cataphylla, Aedes excrucians, Aedes rusticus, Aedes sticticus, Anopheles claviger, Anopheles maculipennis, Culex pipiens, Culex modestus, Culex territans, Culiseta annulata, Culiseta morsitans) lárvája fejlődött.

24. Szárhalmi-erdo (Sopron): A Balfi-dombság részét képező nagy kiterjedésű, viszonylag száraz erdőben je- lentősebb vizes élőhely nem található. Főleg a téli csapadékból képződnek helyenként, pl. mélyebb keréknyomban erdei pocsolyák, melyekben ritkábban csípőszúnyog lárvák (Anopheles maculipennis, Culex pipiens, Culiseta annulata) is képesek kifejlődni. Ezeken kívül eddig csupán a faodvak vizében élő fajok (Aedes geniculatus, Anopheles plumbeus) lárvái kerültek elő a területen. Az imágók közül természetesen számos faj megtalálható az er- dőben. Ezek részben a Tómalmoktól, részben a Fertőről származnak.

25. Téglagyári-tavak (Sopron): Sopron keleti részén, a Balfra vezető út mellett található téglagyár környékén, a bányászat nyomán (a turistatérképen is jelzett) gödrökben számos kisebb nagyobb állóvíz képződött. Ezek csípő- szúnyog-faunáját nem vizsgáltam, esetenként bizonyára sok lárva is fejlődhet bennük.

26. Tölgyes-mocsár (Sopron): Sopron központjától mintegy 6 km távolságban, Brennbergbánya irányában, né- hány száz négyzetméteres kiterjedésű, főleg égerfákkal erősen fedett erdei mocsár. Csapadékszegény években nyár- ra rendszerint teljesen kiszárad, ezért főleg tavaszi fajok élőhelye. Nagy tömegben fejlődik benne jellemző erdei szú- nyogunk az Aedes cantans. Mellette kisebb egyedszámban egyéb tavaszi fajok (Aedes annulipes, Aedes cataphylla, Aedes excrucians, Aedes refiki, Aedes rusticus, Anopheles claviger, Culiseta morsitans) is megtalálhatók. A nyár végi és őszi esőzések következtében újraalakuló tenyészőhelyen más fajok (Aedes sticticus, Aedes cinereus, Aedes vexans, Anopheles maculipennis, Culex pipiens, Culiseta annulata) is kifejlődnek.

A rendelkezésre álló irodalmi adatok és a saját gyűjtések eredményei alapján jelenleg kereken 30 Culicidae faj

Sopron térségében való előfordulását tekinthetjük igazoltnak.

1. Aedes annulipes (MEIGEN, 1830)

2. Aedes cantans (MEIGEN, 1818)

3. Aedes caspius (PALLAS, 1771)

4. Aedes cataphylla DYAR, 1916

5. Aedes cinereus MEIGEN, 1818

6. Aedes communis (DE GEER, 1776)*

7. Aedes dorsalis MEIGEN, 1830*

8. Aedes excrucians (WALKER, 1856)*

9. Aedes flavescens (MÜLLER, 1764)

10. Aedes geniculatus (OLIVIER, 1791)

11. Aedes leucomelas (MEIGEN, 1804)*

12. Aedes refiki MEDSCHID, 1928*

13. Aedes rossicus (DOLBESHKIN, GORITZKAJA & MITROFANOVA, 1930)*

14. Aedes rusticus ROSSI, 1790

15. Aedes sticticus (MEIGEN, 1838)

16. Aedes vexans (MEIGEN, 1830)

17. Anopheles atroparvus VAN THIEL, 1927

18. Anopheles claviger (MEIGEN, 1804)

19. Anopheles hyrcanus (PALLAS, 1771)*

20. Anopheles maculipennis MEIGEN, 1818

21. Anopheles messeae FALLERONI, 1926

22. Anopheles plumbeus STEPHENS, 1828

23. Culex modestus FICALBI, 1890

24. Culex pipiens LINNAEUS, 1758

25. Culex pipiens molestus FORSKAL, 1775*

26. Culex territans WALKER, 1856

27. Culiseta annulata (SCHRANK, 1776)

28. Culiseta morsitans (THEOBALD, 1901)*

29. Mansonia richiardii (FICALBI, 1889)

30. Uranotaenia unguiculata EDWARDS, 1913*

A 30 taxon (29 faj + 1 alfaj) 62,5%-át teszi ki a 48 taxonból álló hazai faunának. További gyűjtésekkel elsősorban rit- kább szúnyogok előkerülésére lehet számítani. A jelenleg ismert fajok között ritkának minősíthetőket csillag jelöli.

Mihályi Ferenc Magyarországon a szúnyog-együttesek szempontjából hat tájtípust különböztetett meg (Mihályi

1959a): 1. a puszta, 2. a sík- és dombvidéki mocsaras területek ligetei és erdői, 3. a folyók árterületei, 4. alacso- nyabb hegyvidékek (600 m alatti) erdői, 5. magasabb hegyvidékek (600 m fölötti) erdői, 6. ház körüli vizek. En- nek alapján Sopron környékének nagyobb része (Soproni-hegység, Soproni-medence, Balfi-dombság) az alacso- nyabb hegyvidékek erdői tájtípusba sorolható. Faunája elsősorban olyan fajokból áll, melyek a sík- és a dombvi- dékeken is élnek. A fő szúnyogártalmat az erdei fajok (Aedes cantans, Aedes sticticus), valamint az erdőbe behú- zódó ligeti és réti fajok (Aedes annulipes, Aedes vexans) okozzák. Ezek mellett helyenként számolni kell a faod- vak vizében fejlődő fajok (Aedes geniculatus, Anopheles plumbeus) kellemetlenkedésével is.

Sopron környékének kisebb része, elsősorban a Fertő, a puszta tájtípushoz sorolható. Erre a területre inkább az Aedes cinereus, az Anopheles meseae, és az Anopheles atroparvus, jellemzo. A többé-kevésbé szikes vizekben fej- lődik az Aedes caspius, az Aedes dorsalis és az Aedes flavescens. Az állandó és elég mély, nádas, gyékényes tenyé- szőhelyekben rendszerint óriási tömegben fejlődik a Mansonia richiardii.

A jelen dolgozat tételes alapadatait egy a későbbiek során összeállításra kerülő országos faunisztikai adatközlő dolgozat fogja tartalmazni.

Irodalom

FÁSZL I. (1878): Adatok Sopron légyfaunájához – A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend soproni Kath. főgymnasiu- mának értesítője az 1877/78. tanévről, p. 1–34.
KERTÉSZ K. (1904): A magyarországi szúnyogfélék rendszertani ismertetése – Állattani közlemények, 3: 1–75. MIHÁLYI F. (1955): Igazi szúnyogok – Culicidae. – Fauna Hung., 14 (5): 1–40.
MIHÁLYI, F. (1959a): Die Tiergeographische Verteilung der Stechmückenfauna Ungarns. – Acta Zool. Hung., 4: 394–403.
MIHÁLYI, F. (1959b): Revision der aus dem Karpatenbecken stammenden Stechmücken der ungarischer Dipteren- Sammlungen. – Fol. ent. hung., 12: 139–162.
MIHÁLYI F. – GULYÁS M. (1963): Magyarország csípő szúnyogjai – Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 1–229. THALHAMMER, J. (1900): Ordo. Diptera. In: Paszlavszky J. szerk. – Fauna Regni Hungariae. A Magyar Birodalom Állatvilága – Budapest, 5–76 pp.
TÓTH S. (1991): Adatok a mocsári szúnyog, Mannsonia (Coquillettidia) richiardii (Ficalbi, 1889) életmódjához és magyarországi elterjedéséhez (Diptera: Culicidae) – Folia mus. hist.-nat.bakonyiensis, 10: 137–178.
TÓTH, S. (2002): Culicidae, Tabanidae, Xymomyidae, Stratiomyidae, Bombyliidae, Syrphidae, Conopidae and Tachinidae (Diptera) in the Fertő-Hanság National Park. – In Mahunka, S. (ed.): The fauna of the Fertő- Hanság National Park, 2002: 697–722.

DR. TÓTH SÁNDOR H-8420 ZIRC Széchenyi u. 2.