A brennbergi bányászok nyomában

A brennbergi völgy a Soproni hegység egyik legszebb vidéke. Ez a terület földrajzi vonatkozásban éppúgy, mint növényzetét tekintve alpesi jellegû. Sopront Brennbergbányával egy 10 km hosszú országút köti össze, melynek emelkedése 190 méter. A község jelenleg a látogatóknak inkább hegyi község vagy üdülõtelep benyomását kelti, minthogy volt bányatelepre emlékeztetne. 1752-ben, a barnaszén felfedezése után egy évvel elõdeink alapították meg itt az elsõ kis névtelen települést. Ebbõl fejlõdött ki a mai Brennbergbánya. A település 1793-ban kapta meg a nevet. Amikor elhagyjuk Sopronkertvárost utunk Dél-Nyugat felé, a Rákpatak mentén vezet. Az újonnan kiépített Erdei Iskola, majd az Ifjúsági Tábor és a Szalonna sütõ érintésével haladunk a szép brennbergi völgyben. ezt a szép erdõs - dombos vidéket a krónika 1284-ben “Egered” néven említette meg elsõ ízben. Az országút mentén, az erdõ szélén rétek vannak. Tavasz és nyár idején tele nyíló virággal. De nemcsak a tavasz és a nyár, hanem az õszi panoráma is gyönyörû tarka színeivel. Utunk folytatásával elérjük a Görbehalmi települést, mely 1924-ben épült. Haladási irányunk baloldalán láthatjuk a Brennbergi Önsegélyezõ Egysület nyugdíjas otthonait, melyek 1931 - 38-ig épültek. Ha a görbehalmi település elõtt jobbra letérünk, a Fehér úton nyugati irányba haladva elérkezünk az újonnan épített víkend telephez. Ezután elérjük a Fehér úti tavat, mely a szép tájjal és egy halászjegy megvásárlásával kellemes élményt nyújt. A Görbehalmi településtõl folytatva utunkat elérjük Brennbergbánya fõterét. Ezt az utat Soprontól a brennbergi buszmegállóig akár gyalog, személykocsival, vagy buszjárattal - mely óránként közlekedik - is megcsinálhatjuk. A buszmegállótól keletre, a Posta épülete mögött láthatjuk az István hegyet (463 méter). Új nevén Napsugár hegynek is nevezik. Szétszóródott településünk közepén emelkedik ki. Magassága által a település minden irányba gyönyörû kilátást nyújt. Hogy Brennbergbánya Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkezõ bányásztelepévé vált csak a véletlen mûve volt. 1752. õszén, egy hûvös szeptemberi napon Rimbacher Pál Bánfalvi pásztor tüzet gyújtott, mint már annyiszor. Ezzel meggyújtott egy szénkiszögelést, amely begyulladt a föld felszínén és folyamatosan égett, így lett felfedezve a szén. Azt a helyet, ahol a szén égett “Brennender-Bergnek” nevezték el, ami magyarul annyit jelent, mint Égõ hegy. Errõl kapta a völgy a Brennbergbánya nevet. A 200 éves szénbányászat után 1952-ben leállt a brennbergi szénbánya, ezután a település feledésbe ment. Az osztrák államhatár és a megépített mûszaki zár gátolta a további fejlõdést. A rendszerváltás által megszûnt a mûszaki zár. Azóta évrõl-évre több turista látogatja meg Brennbergbányát.


A Hermesz akna

Erőmű és brikettgyár

Bányásztemplom:

A templomot 1928-30-ig, Füredi Oszkár építészmérnök tervei alapján építették. Még ez év szeptember 28-án szentelte fel Papp Kálmán, soproni város plébános, késõbbi Gyõri püspök. 1938-ban vált önálló lelkészséggé Brennbergbánya. Az építkezési költségeket gyûjtésekbõl, országos közadakozásból és az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kõszénbánya Részvénytársaság támogatásából fedezték.


A Szent István akna

Szent István akna

Evangélikus harangláb:

Brennbergbányán a bánya leállásáig 16 evangélikus vallású család élt. Templomuk nem volt, ezért minden hónap elsõ vasárnapján az ágfalvi evangélikus egyház papja, a helyi iskolában tartott részükre istentiszteletet. Az 1938-ban felépített Harangláb hívta akkoriban istentiszteletre a hívõket.


Brennbergbánya térképe

Általános Iskola:

Az iskola 1924-27-ig épült. Mindez Vajk Artur volt bányaigazgató érdeme volt. 1937-ig hat osztály, 1938-tól pedig nyolc osztály tankötelezettséget vezettek be. A tanítás 1945-ig ugyanúgy, mint most magyar és német nyelven folyt.

Szent Borbála szobor:

1850-ben a brennbergi szénbányászat 100 éves évfordulójára vette Henrik Drasche, az akkori bányabérlõ, a település részére. A mai evangélikus harangláb alatt állítatta fel. Vajk Artur, volt bányaigazgató 1923-ban átállíttatta mai helyére, a Tóbüfé melletti dombra. A Brennbergi Kulturális Egyesület 1995-ben restauráltatta.